Belépés

Kercseliget

Közigazgatási weboldalak

 

www.mkogy.hu

www.magyarorszag.hu

www.apeh.hu

www.ddrkh.hu

www.mvh.gov.hu

www.katasztrofavedelem.hu

www.police.hu

Címlap

A település bemutatása

A település története

 

A középkorban Tolna megyéhez tartozott. 1337-ben egyházashelyként tartották nyilván. A török uralom alatt elnéptelenedett, majd 1700-ban pusztaként szerepelt. A XVIII. században a Madarász és a Hunyady, majd 1859-től a Maár és a Pallavicini családoknak volt itt nagyobb birtoka. Ebben az időben 40 úrbéres háztartást és 26 jobbágytelket írtak össze a településen. Népiskoláját 1754-ben alapította a római katolikus egyház; az intézmény a két világháború között három tanerővel működött.
A falu nevének kialakulása az 1700-as évek végén ide költöztetett német telepesekhez fűződik: a „kertecske, ligetecske” a vidék korabeli jellegzetességére utal. A falu múlt században használt pecsétjén egy szőlőfürt látható.
A térség egyik legnagyobb népességfogyást megélt faluja: 1910-ben 1467 és még 1932-ben is 1357 lakost számláltak. 1960-ban 899-en lakták. Három évtized múltán már csak 499-en éltek a településen. A legutóbbi években csökkenés tapasztalható. Súlyos veszteséget szenvedett a német nemzetiségűek kitelepítése során: 1946-ban 361 lakosnak kellett elhagynia szülőfaluját. Az 1941-es népszámláláskor a lakosság 71 %-a vallotta magát német anyanyelvűnek. Több család Nagyberkibe és Orciba menekülve – minden vagyonát hátrahagyva – próbált kibújni a jogkorlátozás alól, olykor sikerrel.
A 86, helyükre telepített család részben Csehszlovákiából, Pered községből érkezett, az úgynevezett lakosságcsere során otthonukból elűzött magyar anyanyelvűek csoportjaként, részben más, hazai megyéből költöztettek ide valamilyen okból hajléktalanná vált családokat. Később, a hatvanas években, a foglalkoztatási gondok miatt elvándoroltak helyébe cigány nemzetiségű családok költöztek az elhagyott házakba. Az utóbbi etnikum ma a lakosság felét teszi ki.
A falu 182 lakóháza 5 utcában települt, melyből négy épület van önkormányzati tulajdonban. A falu képe hanyatló állapotra utal: sok az elhanyagolt, gondozatlan porta. Kiemelkedő, műemlék jellegű épülete a XIX. század elején klasszicista stílusban épült Maár-kastély. Katolikus temploma, melyet 1770-ben építettek, mai formáját az 1895-ben történt átépítése során nyerte el.
A lakások 86 %-a vezetékes ivóvízzel van ellátva.
A községben az alsó tagozatos iskola, majd az 1994-ben épült, addig jól kihasznált óvoda is bezárásra került, mert a gyermeklétszám fogyása miatt az önkormányzat már nem tudta a fenntartást biztosítani. A gyermekek a szomszédos Nagyberki intézményeibe kerültek elhelyezésre.
Az egészségügyi szolgálatot a mosdósi háziorvos, illetve a nagyberki fogorvos látja el. A községben korszerűnek mondható telefonhálózat van. A községben a környező településeket is ellátó integrált szociális központ, ennek keretében nappali ellátást nyújtó idősek klubja működik.
A falu, szerepkörét tekintve, mindig kisközségként szerepelt. 1950-ig a nagyberki körjegyzőséghez tartozott. Ettől kezdve ugyancsak a település társközsége, körjegyzőséget, majd közös önkormányzati hivatalt működtetve.
A lakosság meghatározó többsége mezőgazdaságból élt, amelyhez kedvezőek a természeti adottságok. Fejlett volt itt a szőlőkultúra és jelentős szerepet játszott a község életében az erdőgazdálkodás. Gazdasági fejlettségére jellemző volt, hogy az 1930-as években 17 kisiparos, három vegyesbolt, egy urasági malom és a Maár család tulajdonában lévő agyagipari telep is működött a faluban. A század elején hitelszövetkezet állt a gazdák rendelkezésére. A község fontos gazdasági szerepét jelezte az is, hogy évenként négy alkalommal állat- és kirakodóvásár tartása volt engedélyezve. A fiatalok egyesületi, művelődési életének a katolikus legényegylet adott keretet.
A szakmunkások, középfokú végzettségűek egy része Dombóvárra, Nagyberkibe jár dolgozni, de közülük is 91 főt munkanélküliként tartanak nyilván. Számukat még 59 képzetlen lakos is gyarapítja.
A cigány családok gyógynövénygyűjtésből jutnak némi jövedelemhez.
A lakosság túlnyomó többsége katolikus vallású, az egyházi szolgálatot a mosdósi plébánia látja el.

Közérdekű információk

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Véletlenszerű kép

Kép5